ILLÓOLAJOK

Az illóolajok illékony szerves vegyületek komplex keverékei, növényi eredetűek. Az illóolajokat a növény különböző részeiből nyerhetjük ki (levelekből, szárból, termésből, virágokból és gyökerekből). „Esszenciális” olajoknak nevezik őket, mert tükrözik a növény belső természetét vagy lényegét, amelyből származnak. 

Szobahőmérsékleten folyékony állapotúak, ritkán színezettek, de oxidáció során sötét sárgás színűvé válnak. Vízben rosszul oldódnak, de alkoholokban, lipidekben és szokásos szerves oldószerekben oldódnak. 

Összetett összetételük annak köszönhető, hogy sok egyedi anyag van bennük, nagyon változó koncentrációban. Tiszta illóolajokban több mint 200 komponens található. Általánosságban az összes illóolajnak 2 vagy 3 fő összetevője van 20-70% közötti koncentrációban, és ezek az összetevők határozzák meg az olajok biológiai tulajdonságait. Az összetevőket általában illékony és nem illékony frakciókra osztjuk. Az illóolaj tömegének 1-10%-át karotinoidok, zsírsavak, flavonoidok és viaszok alkotják, amelyek nem illékony anyagok. 

Használat a kozmetikában

Az illóolajok aromás növények jellegzetes tulajdonságai miatt a parfüm- és ipari kozmetikai termékekben sokféle felhasználásuk van. Többnyire az illatuk miatt használják őket, akár parfümök készítéséhez, akár a kozmetikai termék illatának javításához.

Kiderült, hogy sokoldalú gombaellenes, mikrobák elleni, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásuk van, ezért gyakran megtalálhatók bőrápoló és hajápoló kozmetikai formulációkban is.

Bőrápoló termékekben az illóolajokat gyakran más aktív összetevőkkel keverve találjuk meg. Mivel főként alacsony molekulatömegű és lipofil (olajban oldódó) molekulákból állnak, képesek áthatolni a bőrön, ezért olyan anyagokkal kombinálják őket, amelyek önmagukban nem képesek áthatolni a bőrön. Táplálékot biztosíthatnak a bőrnek és javíthatják annak megjelenését. 

Illóolajok tartósítószerek helyett?

Valóban gombaellenes és mikrobák elleni hatásuk van, de ha a kozmetikai termék stabilitását szeretnénk biztosítani, az illóolajok nagyobb mennyiségét kellene használni, mint amennyi megengedett. Ezért többnyire segédtartósítószerként alkalmazzák őket, és ennek következtében csökkenthető más tartósítószerek koncentrációja, de általában nem használják önállóan. 

Biztonságosak?

Használatuk biztonsága a kozmetikai termékekben számos tényezőtől függ, beleértve az alapanyagok minőségét és az illóolaj kinyeréséhez alkalmazott extrakciós módszert. Ezenkívül hermetikusan záródó edényekben kell tárolni őket, és védeni kell a fénytől. Ez megőrzi tulajdonságaikat, és megelőzi az instabilitásból eredő problémákat, amelyek befolyásolhatják a formulációt és annak stabilitását. 

Hogyan nyerik ki őket?

Az illóolajokat különböző extrakciós módszerekkel nyerik, az extrakció kiválasztása a nyers növényi anyagtól függ. Az extrakciókat két csoportra oszthatjuk: hagyományos és innovatív módszerekre. A hagyományos módszerek közé tartozik a hidegen sajtolás, oldószeres extrakció, desztilláció (gőz- és vízdesztilláció), hidrodiffúzió és mások. 

Az innovatív technikákkal elkerülhetők a hagyományos módszerek bizonyos hátrányai. Az újabb technikákkal csökkenteni kívánjuk az extrakciós időt, az energiafelhasználást, valamint az oldószerek használatát és a szén-dioxid kibocsátást. Ezek közé tartozik a szuperkritikus CO2 extrakció.2, ultrahangos extrakció, oldószer nélküli mikrohullámú extrakció és mások. 

Nemkívánatos hatások

Az illóolajok nemkívánatos hatásokat okozhatnak, amelyek többnyire enyhék, de bizonyos esetekben súlyos reakciókat is észleltek. Helyi alkalmazás esetén hígítás nélkül irritációt és/vagy erythemát okozhatnak a bőrön és a nyálkahártyán, ezért ajánlott csak hígított formában használni őket.

Az illóolajok toxicitási szintjei jelentősen eltérnek egymástól. Sok illóolaj nagyon alacsony koncentrációban is mérgező a komponenseik toxicitása miatt. Más esetekben sok, amelyet nem toxikusnak tartanak, érzékeny embereknél problémát okozhat, akik korábban már reagáltak egy adott illóolajra. 

Az életkor is hozzájárulhat a toxicitás mértékéhez a bőr szerkezetére és anyagcseréjére gyakorolt hatása miatt, ezért a nagyon fiatalok és idősek érzékenyebbek. Az illóolajok kozmetikai használatakor leggyakrabban előforduló szövődmények: kontakt dermatitisz (kontakt és allergiás) és fotóérzékenység.

Az első táblázatban a leggyakoribb allergének találhatók az illóolajokban, a második táblázatban pedig a kevésbé gyakoriak. 

 Fototoxicitás

Amikor fototoxicitásról beszélünk, általában olyan kivonatokról van szó, amelyek furokumarint vagy furanokumarint tartalmaznak. Tudományos Fogyasztóvédelmi Bizottság (SCCS) véleményt írt az említett anyagokról, és arra a következtetésre jutott, hogy biztonságosak 1 ppm-ig (1 mg/kg) a végtermékekben. Furanokumarint tartalmazó illóolajok példái: bergamott, grapefruit, citrom, lime, keserű narancs és mások. 

Az illóolajokat jogszabályilag olyan koncentrációkra korlátozzák, amelyek nem okoznak nemkívánatos hatásokat, ha nem vagyunk allergiásak egy adott olajra, és jó tudni, mely illóolajok fényérzékenyek, és kerülni kell a használatukat, ha napra megyünk.

Tisserand R, Young R. Illóolaj összetétel. Essential Oil Safety. 2014;5–22

Abdul Aziz ZA, Ahmad A, Mohd Setapar SH, Karakucuk A, Azim MM, Lokhat D, Rafatullah M, Ganash M, Kamal MA és Ashrad GM. Illóolajok: kivonási technikák, gyógyszerészeti és terápiás potenciál – áttekintés. Current Drug Metabolism. 2018;19(0) Schäfer UF, Schneele J, Schmitt S, Reichling J. Az illóolajok hatékonysága, felszívódása és biztonságossága. Dermatológiai, kozmetikai és kozmetikai fejlesztés: terápiás és új megközelítések. 2007;401-418 

https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_102.pdf 

https://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_036.pdf