A bőr az egyik legnagyobb szervünk, és egyben az egyik legnehezebb is, hiszen 4-5 kilogrammot nyom. A bőr fedi a test teljes külső felületét, így védelmet nyújt a külső hatások ellen. Három rétegből áll. A legfelső réteget, amely érintkezik a külső környezettel, hámrétegnek vagy epidermisznek nevezzük. Ezt követi a középső réteg, amelyet irharétegnek vagy dermisznek hívunk. A legbelső réteg a bőralja. Mindhárom réteg anatómiájában és működésében jelentősen különbözik egymástól.

A bőrnek több funkciója van, mint gondolnánk

A bőr fő feladata, hogy megvédjen minket a külső hatásoktól. Ez az első védelmi vonal, amely megóvja szerveinket is. A bőr mechanikai védelmet nyújt, vagyis megakadályozza a baktériumok és vírusok bejutását, véd az UV-sugárzás ellen, valamint megakadályozza a vegyi anyagok bejutását a szervezetbe. Emellett gátfunkciót is betölt. A bőr gátfunkciója elsősorban a víz párolgása elleni védelmet jelenti.

A bőr érzékeli a nyomást, az érintést, a fájdalmat, a viszketést és a hőmérsékletet is. Részt vesz a hőszabályozásban is. A bőr segítségével szabályozódik a testhőmérséklet, ami segíti a test felmelegedését vagy lehűlését. A bőr víztározóként és energiatárolóként is szolgál, a bőraljában található zsírszövet formájában. A bőrön keresztül káros anyagok is kiválasztódnak, elsősorban az izzadság révén.

A hámréteg több rétegből áll

A hámréteg a bőr legfelső rétege, amely védelmi funkciót lát el, és megóv minket a külső hatásoktól. A hámréteg négy rétegből áll: bazális réteg (stratum basale), tüskés réteg (stratum spinosum), szemcsés réteg (stratum granulosum) és szaruréteg (stratum corneum). A legfelső réteg, amelyet szarurétegnek vagy stratum corneumnak is nevezünk, 20-30 réteg vékony, lapos sejtből áll, amelyek gátként működnek. A szemcsés rétegben glikolipidek képződnek, amelyek a sejtek felszínére kerülve ragasztóként működnek, így a sejtek összetapadnak. A legalsó, bazális rétegben új bőrsejtek (keratinociták) képződnek, amelyek lehetővé teszik a bőr megújulását.

A hámréteg 28 nap alatt megújul

Ez egy érdekes tulajdonsága a bőrünknek: a hámréteg körülbelül 28 nap alatt megújul. Ezalatt a felső, elhalt sejtréteg (korneociták) leválik, míg az élő sejtek (keratinociták) a felszínre kerülnek. Ez hasonló a kígyók vedléséhez, csak nem olyan látványos.

A bőr pH-ja fontos a gátfunkció szempontjából

A bőrünknek van egy bizonyos pH-értéke, amely fontos a normális működéshez. A pH érték gyorsan növekszik a bőr felszínétől a hámréteg alsóbb rétegei felé (ott megegyezik a fiziológiás pH-val, ami 7,4). A bőr felszínén a pH általában 4 és 5,5 között van ép bőr esetén. A bőr pH-ját a faggyú, az izzadság és a foszfolipidek befolyásolják. A bőr savas védőrétege hatással van a hámréteg gátfunkciójára és a bőr antimikrobiális védelmére.

A bőr felszínén megtalálhatók a faggyú- és izzadságmirigyek kivezető csatornái, valamint a szőrszálak. A faggyúmirigyek kivezető csatornái miatt a hámrétegen zsír is jelen van, amely rugalmasságot biztosít a bőrnek, és megakadályozza a hámlást és repedéseket. A bőrön található zsírok két forrásból származnak: az epidermális lipidek, amelyek fenntartják a bőr gátfunkcióját, valamint a faggyúmirigyek váladéka, azaz a faggyú.

Az irharéteg fontos a bőr mechanikai szilárdságához

Az irharéteg vagy dermisz a kötőszöveti réteg, amely az epidermisz és a bőralja között helyezkedik el. A dermisz rostos szerkezetű, kollagénből, elasztinból, idegvégződésekből, szőrtüszőkből és mirigyekből áll. Fontos szerepet játszik a bőr és a mélyebb rétegek támogatásában és védelmében, valamint a hőszabályozásban is. A dermiszben főként fibroblaszt nevű sejtek találhatók, amelyek részt vesznek az új kollagénszövetek szintézisében. Emellett a dermiszben immunsejtek és zsírszöveti sejtek is vannak, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a dermisz normális szerkezetének és működésének fenntartásában.

A kollagén a dermisz leggyakoribb fehérjéje. Fontos szerepet tölt be, mivel mechanikai szilárdságot biztosít a bőrnek. A dermiszben I-es és III-as típusú kollagén található. Kollagén egyébként az izmokban, csontokban, fogakban, porcokban és minden szerv falában is megtalálható. Az elasztin is fontos szerkezeti szerepet játszik a dermiszben.

Érdekesség: a faggyúmirigyek és egy típusú izzadságmirigy csak a pubertáskorban aktiválódnak

Az irharétegben találhatók a bőr járulékos szervei is – tehát a szőrtüszők, faggyúmirigyek és izzadságmirigyek. A faggyúmirigyek gyermekkorban nem aktívak, csak a pubertáskorban kezdenek működni a hormonok hatására. Sűrűn megtalálhatók az arcon, a fül mögött, a mellkas felső részén és a háton. Zsíros bőrtípus esetén a faggyúmirigyek nagyobbak, mint száraz bőrtípusnál. A faggyúmirigyekből kiválasztódó faggyú trigliceridekből, szkvalénből és szterolokból áll. A dermiszben két típusú faggyúmirigy található: az egyik az apokrin izzadságmirigy, a másik az ekrin izzadságmirigy. Az ekrin izzadságmirigyek részt vesznek a hőszabályozásban, az ekrin izzadság 99% vízből és 1% sóból áll. Az apokrin izzadságmirigyek csak a pubertáskorban aktiválódnak. Az apokrin izzadságnak jellegzetes szaga van, és koleszterolból, trigliceridekből és zsírsavakból áll.

Bőralja

A bőralja a bőr legkiterjedtebb és legvastagabb része, amely főként zsírszövetből áll. A bőralja a testtömeg körülbelül 10%-át teszi ki, így legközelebb, amikor mérlegre állunk, ezt a 10%-ot nyugodtan levonhatjuk. Viccet félretéve, a bőralja mechanikailag védi belső szerveinket. A nagy zsírtartalom miatt kiváló hőszigetelő a létfontosságú szervek számára, és energiatárolóként is szolgál. A bőraljában számos hormon is szintetizálódik.

A blog a Cosmedoc.si együttműködésével készült