Posted by Katarina Fajfar
on March 18, 2025
Az SPF faktort tartalmazó fényvédő krémek használata az egyik fő stratégia az ultraibolya sugárzás (UV) által okozott különböző bőrelváltozások megelőzésére. A bőrvédő készítmények használatának növekedése ellenére bizonyos napfénynek kitett betegségek, különösen a malignus melanoma előfordulása továbbra is növekszik.
Az elmúlt évszázadban rengeteg védő vegyület fejlődött ki, amelyek megvédenek az UV sugaraktól. Többféle elektromágneses sugárzás létezik. Az ultraibolya sugárzás három hullámhosszból áll: az UVA sugarak, amelyek 320-400 nm hullámhosszon sugároznak, és amelyeket az ózon nem nyel el; az UVB sugarak 290-320 nm hullámhosszon, amelyeket részben elnyel az ózon; valamint az UVC sugarak, amelyeket az ózon megállít. Az UVA és UVB sugarak képesek áthatolni az epidermiszen, és reaktív oxigénfajok (ROS) képződését, DNS-, lipid- és fehérjekárosodást, gyulladásos közvetítők aktiválódását, szövetlebontást okozhatnak.
Milyen típusú UV szűrőket ismerünk?
Hogyan védekezzünk az UV sugarak ellen? Napvédő krémek használatával, amelyek kozmetikai összetevőket, úgynevezett UV szűrőket tartalmaznak. Jelenleg kétféle UV szűrő van használatban: fizikai és kémiai, amelyek minimalizálják az UV sugárzásnak való kitettség káros hatásait.
A fizikai vagy anorganikus szűrők elnyelik, szórják és visszaverik az UV sugarakat, míg a kémiai vagy organikus szűrők elnyelik azokat. Az elnyelt UV fényt a szűrők hővé és infravörös sugárzássá alakítják. Az organikus UV szűrőket, amelyek elnyelik az UV sugarakat, PABA származékokra (PABA, etilheksildimetil PABA), fahéjsav-származékokra (etilhekszilmetoxicinámat, oktilmetoxicinámat), szalicilsav-származékokra (etilhekszil-szalicilát, homoszalát), káfraszármazékokra (3-benzilidén káfra, 4-benzilidén káfra), oktokrilénre, triazin-származékokra (etilhekszil triazon), benzofenon-származékokra (oxibenzon (BP-3), szulizobenzon) és dibenzoilmetán-származékokra osztjuk.
A fizikai UV szűrők közé tartozik a cink-oxid és a titán-dioxid, amelyek elnyelik, visszaverik és szórják az UV sugarakat. A napvédő krémek általában többféle organikus és fizikai UV szűrő keverékei, így széles spektrumú védelmet biztosítanak.
Milyen különbségek vannak a kémiai és fizikai UV szűrők között?
| KÉMIAI UV SZŰRŐK | MINERÁLIS UV SZŰRŐK |
|
|
Most pedig a kényes részhez: valóban toxikusak az UV szűrők?
Észrevettem, hogy a fogyasztók egyre inkább tudatában vannak annak, milyen fontos tudni, mit teszünk a bőrünkre. Válogatósabbak lettünk a termékekkel és az összetevőkkel kapcsolatban, amelyeket szeretnénk vagy nem szeretnénk a termékünkben látni. Nem tudom, hogy jó vagy rossz-e, hogy ma az interneten szinte mindent megtalálunk. Különböző fórumok és blogok, amelyek nem tudományos bizonyítékokon alapulnak, arra késztették a fogyasztókat, hogy elhiggyék: a kémiai UV szűrők toxikusak, hormonális zavaró anyagok, blokkolják a D-vitamin szintézisét, és egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy kevésbé ártalmas, ha a nap megégeti őket, mint ha SPF faktort tartalmazó krémet használnak.
Vizsgáljuk meg sorban ezeket az állításokat.
„A kémiai UV szűrők toxikusak.”
Mit jelent az, hogy toxikus? Ez az állítás feltűnő. Hiszem, hogy ha most nem magyaráznám el, akkor is megmaradna a fejedben, amikor legközelebb napvédő krémet vásárolsz, és eszedbe jutna, hogy a kémiai szűrők toxikusak. Egy ilyen információval a fejedben természetesen keresnél egy cikket, amely alátámasztja ezt az elméletet, és majdnem 100%-ig biztos vagyok benne, hogy találnál is olyat, amely megerősíti a feltételezéseidet. Vagy azért, mert szelektíven olvastál. Erről még később lesz szó. Az, hogy egy anyag toxikus-e, nagymértékben attól függ, milyen módon és milyen mennyiségben vagyunk kitéve neki. Jó példa erre a gyógyszer – vegyük például a paracetamolt, amely a Lekadolban található. Alacsony koncentrációban kiváló, mert fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatású – tehát terápiás hatása van. Magas koncentrációban azonban toxikussá válik. Tehát az adag határozza meg az anyag toxicitását. Ugyanez igaz az UV szűrőkre is. Az UV szűrők a kozmetikai használatra engedélyezett koncentrációkban teljesen biztonságosak a bőrön történő alkalmazás szempontjából.
„Az UV szűrők hormonális zavaró anyagok.”
Ezt az állítást kifejezetten szeretem. Az UV szűrőkkel kapcsolatban rengeteg tanulmány készült, mind azzal a céllal, hogy bizonyítsák biztonságosságukat. Emlékszel, hogy pár sorral korábban említettem a szelektív olvasást? Nézzük meg, hogyan néz ki ez a gyakorlatban. Minden adat ugyanabból a tanulmányból származik!
Példa 1 – szelektív olvasás:
„Sok tanulmány említi az etilhekszilmetoxicinamát endokrin zavaró anyagként, mivel több szinten is kölcsönhatásba léphet az endokrin rendszerrel. In vivo és in vitro tanulmányok szerint az OMC ösztrogén aktivitással rendelkezik, és befolyásolja a tesztoszteron és az ösztradiol mennyiségét is.”
Mit tudunk meg ebből a részletből? Hogy az etilhekszilmetoxicinamát (a leggyakrabban használt kémiai UV szűrő, amely a napvédők 80%-ában megtalálható) hormonális zavaró anyag. Valaki, aki már majdnem biztos abban, hogy az UV szűrők toxikusak, ezt elég megerősítésnek tartja, és szívesen terjeszti ezt a barátai és ismerősei között is. Mindenki elkerüli majd az etilhekszilmetoxicinamát, bár nem tudják pontosan, miért és hogyan működne hormonális zavaróként.
Példa 2 – kritikus olvasás:
„Sok tanulmány említi az etilhekszilmetoxicinamát endokrin zavaró anyagként, mivel több szinten is kölcsönhatásba léphet az endokrin rendszerrel. In vivo és in vitro tanulmányok szerint az OMC ösztrogén aktivitással rendelkezik, és befolyásolja a tesztoszteron és az ösztradiol mennyiségét is. A tanulmány patkányokon készült, amelyek perorálisan 57,5 mg OMC-nek voltak kitéve 20 g testtömegre vetítve.”
Mit tudunk meg ebből a részletből? A cikk folytatódik, és elmondja, hogy az adatok patkányokon végzett vizsgálatokból származnak, amelyek hatalmas mennyiségű UV szűrővel voltak etetve. Szerintem nem kanalazzuk a napvédőt. Ezek az adatok tehát relevánsak-e, ha csak bőrön keresztül ér minket az UV szűrő? Sok tanulmány ugyan jelez összefüggést a kozmetikai termékek egyre növekvő használata és az endokrin, valamint fejlődési zavarok között. Azonban tudnunk kell, hogy a legtöbb tanulmány toxikus hatásokat magasabb koncentrációkban mutatott ki, mint amivel a környezetben vagy a használat során érintkezünk. A tanulmányok többsége állatokon készült, és az állatokon végzett vizsgálatok eredményeit nem lehet közvetlenül az emberre alkalmazni.
„A napvédő krémek blokkolják a D-vitamin szintézisét”
Amióta a napvédő krémek használata növekszik, sok támogatójuk és ellenzőjük is van. Az ellenzők azt állítják, hogy ezek a krémek blokkolják a D-vitamin szintézisét, amely létfontosságú az egészségünk szempontjából. Vannak szélsőséges ellenzők is, akik azt mondják, hogy a napvédő krémek használata károsabb, mint a védekezés nélküli napozás.
A D3-vitamin a bőrben termelődhet, amikor UVB sugárzásnak vagyunk kitéve, ezért az UVB sugaraknak való kitettséggel növelhető a csökkent D3-vitamin szint. Napfénynek való kitettség során a 290–315 nm hullámhosszú sugárzás behatol a bőrbe. Ennek az UVB sugárzásnak a nagy része a hámrétegben nyelődik el, ezért a napfénynek való kitettség során a D3-vitamin nagy része a bőr élő hámsejtjeiben termelődik.
Most számoljunk: ha SPF50-et használunk, az kb. 96%-ban blokkolja az UV sugárzást, igaz? Ez azt jelenti, hogy csak kb. 4% UV sugárzás jut át, ami jelentősen csökkenti a D-vitamin szintézis lehetőségét. De kérdezzük meg azt is, mennyi napvédőt kenünk valójában a testünkre? Mely bőrfelületeket hagyjuk teljesen védtelenül, kivéve az arcot? Az arc bőrfelülete nagyon kicsi, és a D-vitamin szintézis az arcon olyan kis területen elhanyagolható a testhez képest. Legyünk reálisak, a testre olyan kevés napvédőt kenünk, hogy kérdéses, van-e SPF 5-ös védelmünk. Az SPF 5 körülbelül 80%-os védelmet nyújt az UVB sugárzás ellen. Ez talán soknak hangzik, de ilyenkor még mindig 20% UVB sugárzás jut át a bőrre! Nem is beszélve azokról a testrészekről, amelyeket általában nem kenünk be. Minden védtelen bőrfelület 100%-ban átengedi az UVB sugárzást, így lehetővé téve a D-vitamin szintézist, de növelve a bőrrák kialakulásának kockázatát is. A napvédő krémek mindennapos használata nem veszélyezteti a bőr D-vitamin szintézisét, még akkor sem, ha a krémet az ajánlott mennyiségben (2 mg/cm2) használjuk.
A blog a Cosmedoc.si együttműködésével készült