UV SZŰRŐK

UV szűrők

A többszöri UV-sugárzásnak való kitettség fontos szerepet játszik az öregedésben, az immunrendszer működésének gátlásában, a bőrrák kialakulásában és a fotodermatózisok (a napfény által kiváltott bőrbetegségek) súlyosbodásában. A Bőrrák Alapítvány (Skin Cancer Foundation) adatai szerint az összes nem-melanómás bőrrák 90%-a és a melanómák 86%-a a napsugárzásnak való kitettség miatt alakul ki. 

Ezért nagyon fontosnak tartjuk a napvédelmet, neked mi a véleményed?

A napvédelem nemcsak a napkrémeket jelenti, hanem a fejfedőket, napszemüvegeket és ruházatot is, amelyek megvédenek minket a napsugaraktól. 

A napvédőkről szóló blogbejegyzésünkben elmagyaráztuk a napvédelem alapjait, valamint az ásványi és kémiai szűrők közötti különbségeket. Megcáfoltuk a napkrémek világában elterjedt tévhiteket. Ha még nem olvastad, javaslom, hogy először ezt a blogot olvasd el: VALÓBAN ÁRTALMASAK A NAPKREMEK?

Fehér elegancia?

Ha az ásványi vagy fizikai szűrők által hagyott fehér nyom jut eszedbe, TERNA! A legalkalmasabb, legismertebb és legbiztonságosabb a titán-dioxid és a cink-oxid. Általában mindkettőt kombinálják, hogy széles spektrumú védelmet érjenek el, vagyis UV-A és UV-B védelmet. 

A tudósok egyetértenek abban, hogy ezek a két szűrő védi legjobban a bőrünket, és nem irritálja azt. Igaz, hogy a cink-oxid fehér pasztaszerű formulát eredményez, a titán-dioxid pedig még inkább „fehéríti” a krémet. A részecskéket mikronizálhatjuk (a részecskék méretének csökkentésével a krém által hagyott fehér nyom eltűnik), de még így sem érhetjük el ugyanazt az eredményt, mint a fehér nyomot nem hagyó kémiai szűrők használatával. Ráadásul a ásványi fényvédők drágábbak és nehezebb őket formulázni, mert az ásványi szűrők rosszul oldódnak. 

Mi néz ki esztétikailag szebben?

Kémiai szűrők! Kevésbé hatékonyak a napvédelemben, ha önmagukban használjuk őket, ezért több kombinációja szükséges a kívánt széles spektrumú védelem eléréséhez. A leggyakrabban használt szűrők, amelyeket az amerikai kémiai fényvédők kétharmadában megtalálunk, az okszibenzon és az oktinoksát. Aggodalmat keltett, hogy ezek a szűrők potenciálisan allergének, felszívódnak a testünkben, de a legnagyobb felháborodást a környezeti hatásuk váltotta ki. Az okszibenzont 2014-ben az Egyesült Államokban az év allergénjének nyilvánították, az Európai Unióban pedig a szűrőket már nagyrészt lecserélték. 

Korallfehérítés

Az okszibenzon, oktokrilen, oktinoxát és etil-hexil-szalicilát fehérítéshez vezethet a koralloknál. Ezenkívül az okszibenzont és az oktinoxátot nemcsak napvédő krémekben, hanem személyes ápolási termékekben is használják. Havajon ezért korlátozták ezen két összetevő használatát, különösen a strandok közelében. Becslések szerint a napvédő krémek körülbelül 25%-a lemosódik 20 perc alatt, ami évente 4000 és 6000 tonna napvédő krémet jelent. A korallok túléléséhez védett környezetre, speciális algákra és fotoszintézishez szükséges összetevőkre van szükség. Az algák elválnak a koralloktól, ami növeli a korallbetegségek kockázatát, és így a korallzátonyok lassan szó szerint eltűnnek. 

Hogyan értelmezzük a tanulmányokat?

Bizonyították, hogy az okszibenzon hatással van az androgén és ösztrogén hormonokra a szűrő krónikus használata esetén. A tanulmány halakon és patkányokon készült, amelyeknek a szűrőt szájon át adták. Érdekes tény, hogy az állatokban mért mennyiségekhez hasonló szintet akkor érnénk el, ha naponta 2 mg/cm2 mennyiséget kennénk fel az egész testünkre, és ezt 35 éven át tennénk. Mi azonban kevesebb krémet használunk, mint amennyi szükséges, és talán évente csak egy hónapig, ráadásul ritkán. Ez azt jelenti, hogy nehéz elérni a tanulmányban mért szinteket, ezért ezekkel a szűrőkkel ellátott krémek használata továbbra is biztonságos, bár elsőre nem tűnik annak.  

Nem tipikus napvédelem lehetőségek

Trópusi páfrány, niacinamid és alfamelanotid (a hormon analógja, amely serkenti a melanocitákat). Főként antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásúak, megelőzik az aktinikus keratózis és más fotodermatózisok kialakulását. Röviden, enyhítik a napfénynek való kitettség okozta károkat. 

Táblázat az újabb/leggyakoribb/fizikai UV-szűrőkről

Újabb szűrők

A bizoktrizol és a bemotrizinol nagyon biztonságos szűrők, nem mutatnak allergén hatást és nem szívódnak fel a bőrön keresztül. A bizoktrizol kémiai és fizikai szűrő is, mivel visszaveri és elnyeli a fényt. Az uvinulok pedig specifikusak az UV-A és UV-B sugarakra, nem irritálják a bőrt, és sem fototoxikusak, sem fotoszenzitívek nem. Ezek a szűrők már nagyon alacsony koncentrációban is hatékonyak. 

Minerális szűrők nano formái

Sok vita folyik a nano szűrők káros hatásairól. Különösen a nano formájú cink-oxidról, amelyről azt feltételezik, hogy elektronokat bocsát ki, amelyek szabad gyököket hoznak létre, ezek pedig károsítják a DNS-t, lipideket és fehérjéket. A gyakorlatban azonban minden nanorészecske napvédőkben szilíciummal van bevonva, ami azt jelenti, hogy a környezetbe jutó szabad gyökök mennyisége valóban korlátozott. Ezenkívül tanulmányok kimutatták, hogy a nanorészecskék nem jutnak át ép bőrön, és főként a szarurétegben maradnak. Egy olyan tanulmány, amelyben nano szűrőket intravénásan és bőr alá juttattak, alacsony toxicitást igazolt. Tehát a nano formájú szűrők is biztonságosak.

Kiegészítő helyi védelem antioxidánsokkal

Olyan összetevők, mint a szója kivonat, C-vitamin, E-vitamin, szőlőmagolaj, szelén, magnézium, algakivonat, máriatövis és polifenolok a teában (zöld, fekete tea) bizonyítottan csökkentik a reaktív oxigénfajok képződését. Az antioxidánsok kombinációja a napvédőkben jobb védelmet nyújt, mint az antioxidáns nélküli napvédők. 

Irodalom:

Yeager, DG, Lim HW. Mi újság a fotoprotekcióban. Dermatologic Clinics. 2019

Siller, A., Blaszak, S. C., Lazar, M., & Olasz Harken, E. (2019). Frissítés az oxybenzone és octinoxate napvédő összetevők emberi és környezeti hatásairól. Plastic Surgical Nursing, 39(4), 157–160.

Monteiro-Riviere NA, Wiench K, Landsiedel R, és mtsai. Titán-dioxidot és cink-oxid nanorészecskéket tartalmazó napvédő formulációk biztonságosságának értékelése UVB napégéses bőrön: in vitro és in vivo tanulmány. Toxicol Sci. 2011;123:264–80.

Fabian E, Landsiedel R, Ma-Hock L, és mtsai. beadott titán-dioxid nanorészecskék esetén patkányokban.

Arch Toxicol 2008;82:151–7. Szöveti eloszlás és toxicitás intravénásan

Schlumpf M, Cotton B, Conscience M, és mtsai. UV-szűrők in vitro és in vivo ösztrogénhatása. Environ

Health Perspect. 2001;109:239–44.

Wang SQ, Burnett ME, Lim HW. Az oxybenzone biztonsága: számok perspektívába helyezése. Arch Dermatol. 2011;147:865–6.

Dunaway S, Odin R, Zhou L, és mtsai. Természetes antioxidánsok: több mechanizmus a bőr védelmére a napsugárzás ellen. Front Pharmacol. 2018;9:392.

Sánchez Rodríguez A, Rodrigo Sanz M, Betancort Rodríguez JR. Nyolc UV-szűrő előfordulása a Gran Canaria (Kanári-szigetek) strandjain. Környezeti kockázatértékelési megközelítés. Chemosphere. 2015;131:85–90.

SCCP. Vélemény a Diethylamino Hydroxybenzoyl Hexyl Benzoate-ról (https://ec.europa.eu/health/ph_risk/committees/04_sccp/docs/sccp_o_130.pdf)